Rainer Maria Rilke költészetének itthoni ismeroi a költoi életmuvet eddig többnyire szukebb vagy bovebb válogatásban kapták kézhez (noha akadt olyan vállalkozás is, amely egy-egy kötetet hiánytalanul mutatott be az olvasóknak). Kiadásunk egyik újdonsága, hogy a nagy osztrák költo lírai életmuvének nagy vonulatát, a költo összes - saját szerkesztésben publikált - verseskönyvét kínálja az olvasónak. Ez az anyag hat kötetre rúg. Kiadásunk közli a hat világhíru kötet teljes anyagát (Az áhítat könyve, Képek könyve, Új versek, Új versek Második rész, Duinói elégiák, Szonettek Orpheuszhoz), és kiegészíti azt a szerzo két Requiemjével, valamint az 1906 és 1910 között keletkezett versanyaggal.
Rilke, mint tudjuk, nehezen megközelítheto, elvont gondolati tartalmakat görgeto lírikus, és rajongóitól nemcsak szemelgeto böngészést, szeszélyes kóstolgatást kér, hanem szívós elmélyedést, sot (ahogy o maga fogalmazott) alávetést is. Az azonosulást kötetünk több vonatkozásban is igyekszik megkönnyíteni. Egyrészt: immár egységes tónusban, egy fordító hangján olvashatjuk a muveket. Másrészt: a teljes anyag talán élesebb világításban mutatja fel az egyes darabokat is, mint az eddigi válogatások. Harmadrészt: könyvünk olyan fordító munkáját közli, aki évtizedek óta a titok iránti huség jegyében, a magasság vágyának sejtetésével, a leheto legszabatosabb tükrözés örvén keverte ki ezt a Rilke-hangot.
Mert a verseket átülteto Báthori Csaba most már évtizedek óta talán legfontosabb fordítói vállalkozásának tartja, hogy megtalálja Rilke centrális lírai közlendoinek egyik lehetséges, érvényes magyar változatát. A gyujtemény igazi varázsa, meglehet, abban áll: itt mindig a mély költészet valóságát halljuk. Rilke azzá tesz bennünket, akik lehetnénk. És ha nem érjük is fel ot mindig sejtelmeinkkel, egyre nagyobb örömet nyújtanak megközelítési kísérleteink. Ha felfoghatatlan is egy értelemben, gazdagít a puhatolózás emlékezetével. Keresünk gyakran, néha találunk, de mindig boldognak érezzük magunkat a kételyek között is.
