A reggeli köd még alig oszlott fel, mikor a hegyek felől fémes csattogás és kemény csizmák dübörgése törte meg a falu békéjét. * Mindenki jöjjön a főtérre! - kiáltozták a most érkezettek. A falu népe elcsendesedett, ahogy a lakók tanácstalanul gyülekeztek a főtéren. A házak között fekete csuklyás alakok vonultak elő, páncélozott öltözetük alatt karcsú, szögletes fegyvereket tartottak szorosan testükhöz. Az utolsó házba is benéztek a komor arcú idegenek és mindenkit, aki még nem volt a téren, kihajtottak a többiekhez.A félelmet sugárzó katonák éléről egy magas, szikár férfi lépett elő, harcias díszekkel és csiszolt fémből készült mellvérttel. Arca kemény volt, de tekintetében valami beteges ragyogás égett. Ő volt Ang, az Igaz Rend vezére. Jobb kezét egy szimbólummal díszített botra tette, melyen különös rovások csillogtak ? olyan technológiát hordozott, amit a falusiak még csak nem is értettek, nem is láttak hasonlót soha. A bot fémje ránézésre is idegen volt a világukhoz.
